Gondoltam írok egy-két keresetlen gondolatot a könyvekről. Vagyis inkább a kulturális sokszínűség kérdéséről. Olvasó vagyok egy könyvtárban - lényegtelen, hogy melyikben - több tízezer kötetes. Mivel beiratkoztam, néha ki is veszek könyveket, olvasgatok is. Szomorú tapasztalatom az irodalmi sokszínűség hiánya. Magyar íróktól persze sok minden van. Sok az angolul író szerzők munkáiból fordított regény, könyv. Még viszonylag nagy számban szerepelnek a népszerű dél-amerikai írók. A rendszerváltás előtti időkből vannak persze oroszok, illetve más szoc. országokbeli szerzők. Plusz néhány német, olasz, francia. És ezzel vége! Totális bezárkózás. Nem fordítanak, nem adnak ki újabb orosz, kelet-európai, ázsiai, észak-európai, afrikai, stb. írókat? Miért kell nekünk ennyire beszűkülni? Még a szomszédos országok irodalmát sem ismerjük - a bolgár, török, újgörög, vagy az indonéz irodalomról nem is beszélve. Én nem hiszem, hogy ezek színvonala úgy általában nem éri el azt a küszöböt, melyet az igényes magyar közönség minimálisan elvár - csak egyszerűen nem kap lehetőséget ezek megismerésére a magyarul beszélő érdeklődő.
Sokszor keseregnek, hogy a magyar irodalom burokban él, a nyelv burkában - ezért nem ismeri és becsüli eléggé a nagyvilág. Ez bizonyára igaz, de mi legalább így viszonyulunk a világ nagy részének irodalmához - nem engedjük be a mi kis burkolt nyelvi világunkba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése